2014. november 24., hétfő

Tegnap ritka pocsék hangulatom volt. Általában pedig igyekszem optimistán szemlélni a helyzetet, és nem ráforogni arra, hogy legrosszabb esetben ágyban fekvő nyomorékká válhatok, ha tovább roppannak csigolyáim, de vannak napok, amikor ez nagyon nehéz. Végleg el is tört nálam a mécses, mikor a kisfiam besztrájkolt, és nem volt hajlandó velem aludni, miután már annyira megszokta, hogy mindig Mama altatja, mert neki megy a karban ringatás.

Rossz passzban aztán nagyon megy a festés.

 

2014. november 11., kedd

Tegnap megtudtam, hogy a nagymamámnak rosszindulatú daganat van a tüdején és a hörgőin, ma reggel pedig azt, hogy egy jó barátnőm sok év várakozás és sikertelen próbálkozás után végre kisbabát vár.

2014. november 8., szombat

A gyerek olyanokat pukizik sorozatban, mondom a metángáz fog minket elvinni. A nagyanyja röhögőgörcsöt kapott tőle, könnyesen nevet rá, a gyerek meg hangosan visszakacarászik. #IHeartSaturdays

2014. november 6., csütörtök

Az elmúlt egy-két hétben a lentiek mellett is nagyon megszaladt itt a minden: most már a lakáson belül rolátor nélkül közlekedek, voltam már pár napja boltban vásárolni (Cs szerint addig néztek ki jól a kiadásaink, amíg ágyban feküdtem, pedig ez totál nem igaz, én netről is mindig szívesen rendelek), elmentem tegnap a főnök búcsúbulijába (előtte meg is fodráckodtak :D), ma meg bevittük bemutatásra a kölköt a munkahelyre. A vicc az, hogy kiderült, nem csak fizikailag szoktam el a mocorgástól, hanem fejben is, most úgy fekszem itt a kanapén leszedálva, mintha egész nap Paulo Coelhót olvastam volna.

Dévény-féle gyógytornára fogunk járni

Már korábban is olvastam cikket arról, hogy a Dévény-torna mennyire jó hatással van még az egészséges kisbabák mozgásfejlődésére is, aztán egy barátnőm mesélte, hogy hordja is a gyerkőceit, mert az egyiknél ki is mutattak valami kis problémát. Mivel nálunk azt mondták, hogy Botek jobb csípője kicsit fejletlenebb, gondoltuk, mi is elmegyünk egy státuszfelmérésre. Jól is tettük, mert kicsit jobban megvizsgálva látható volt, hogy a gyerek jobb oldali izomzata annyival kötöttebb és feszes, hogy gyakorlatilag a bal lába 1 centivel hosszabb, mint a jobb. Ez azért van, mert magzati korban, mikor már nem volt helye mozogni, kényszertartásba helyezkedett, és ezt születése után is megtartotta. Ezt a gyógytornászok rizikófaktornak tartják a későbbi mozgásfejlődés szempontjából, lehet, hogy később majd pl. oldalra húz, ha kúszik, vagy a járása nem lesz szabályos, mert az izomzata nem fejlődött egyenletesen. Az eltérés szerencsére korrigálható, és mivel ilyenkor még nagyon gyorsan fejlődnek, viszonylag hamar igen látványos javulást lehet elérni velük.
 

2014. november 3., hétfő

Könyvajánló

A sok fekvés előnye, hogy valóban elkezdtem a disszertációval foglalkozni, és emellett újra elkezdtem intenzívebben olvasni nem szakmai könyveket. A mázlim, hogy Cs sógora nagy könyvmoly, és megsegített egy válogatott kupac könyvvel. Ajánló rovatunkat olvassák.

A Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes c. novelláskötetet, az első könyvet, amelyet Kondor Vilmostól valaha olvastam, közel sem tartják a kortárs író legjobb darabjának. Az viszont mindjárt lejön, hogy Kondor remek noir stílusban ír. Főhőse a zsurnaliszta Gordon Zsigmond, aki a harmincas évek Budapestjén megy a bűnügyek után, és bár Kondor rokonszenvesre nem festi a figuráját, mégis van annyira szálkás, pikírt és dohányszagú, hogy olvasni akarjak róla. Nála még az is jó, ha nem csinál mást, csak rágyújt egy cigarettára, vagy beszélget Pazárral, a boncolóorvossal. Az írás nyelvezete hemingwayi tömörségű, nincs félreszövegelt mondat, felesleges sallangok. Bonus track Budapest zseni korrajza, amely által névtelen utcák, terek, sikátorok kapnak történetet. Irodalom ez kérem szépen! Azt meg igenis kevesen tudnak írni.