2015. október 6., kedd

Próbálok röviden írni most, mert már este tíz óra van, én meg együtt alszom Apa (amerikai) távollétében a Kifli Úrral (etimológia: kisfiú -> kiffiú -> Kifli Úr), ő pedig akkor is 7-kor kel reggel, ha én dajdajozni találnék fél éjszaka (nem, arra pont 0 energia van). Annyira hálás kis darab ez a gyerek egyébként, iszonyat jókat alszik, ebéd után szedi a cumiját és a textilpelust, majd odamutat a kisszobára, hogy na, akkor ő most menne aludni, berakjuk az ágyba, jojcakát, és magától elalszik simán. Este is annyira szépen beállt a rendszerünk, 7 körül fürdés, aztán énekelgetek neki kicsit, és már szuszákol is reggelig. Jól eszik - konkrétan zabálna egész nap, és nekem kell visszafognom, hogy ne akarjon egész nap nassolni -, pohárból iszik, már nem jár, hanem szalad, és egyre több szó-szerűséget mondogat. Ez utóbbi nagyon aranyos amúgy, pl. mikor nem voltam itthon, Zs Mama mesélte, hogy hajnalban csak annyit hallott a kiságy felől cérna kis babahangon, hogy "Hooo... Hooo vaaan? Hoooo van?" A cumiját kereste. :D Egyébként nagyon huncut kis legény, rendszeresen felkapja a papucsomat, és elszalad vele, kergetteti magát, és gurgulázva nevet közben.

Ami engem illet, a múlt héten megvolt a 8. kezelés, de ezt is megelőzte egy kis másfél hetes lázas állapot masszív májfájással, aztán hétfőn odamentem, és hazaküldtek, hogy megint szar a fehérvérsejt szám (pedig előző héten direkt szúrtam egyet, csak ezek szerint kettőt kellett volna). Mondták, hogy emiatt már ne toljuk a CT-t és az MR-t, ez kimarad, én meg mondtam, hogy de én megszaporítom a sejtjeimet, és ha kicsit is hat valamit a kezelés, visszajövök a héten, így szerdán tudtak fogadni. Úgy vagyok vele, hogy minden számít, még akkor is, ha a végén ezt a kezelést konkrétan cserélik. Ma voltam CT-n, annak holnap lesz eredménye, holnap délután meg MR-re megyek. Jövő csütörtökre behívtak egy orvosi rekonzíliumra, ahol ott lesz egy csomó doki, és eldöntik, hogy hogyan tovább a kezelésemmel. Jelen pillanatban eddig látunk.

A Simontont azóta is nagy lelkesedéssel végzem, napi háromszor végzek egy ún. progresszív meditációt, amely során ellazult állapotban el kell képzelnem, ahogy lepusztítom a rákos sejteket a kezeléssel és még inkább az erős immunrendszeremmel. Ez egy alapvetően nagyon kreatív dolog, elképzelni, hogy ez nálam hogy zajlik le, nem tudományos alapokon kell ugyanis elképzelni pl. a fehérvérsejteket (nálam pl. több fajtájuk is van, szkafanderes csávó, törpeharcsa kinézetű tisztogató fehérvérsejtek, meg fehér Jabba formájú gyógy-fehérvérsejtek). A fontos, hogy az ember úgy tudja elképzelni az egészet, hogy az az érzés tölti el, hogy a rákos sejtek alapvetően gyengék és hibásak, könnyen elpusztulnak, a szervezetem meg a kezelés meg bikaerős, és szükségszerű a daganatos sejtek pusztulása. Amúgy mostanában sokat olvastam a rák mint olyan fizikai-biológiai mechanizmusairól is, ezeket is igyekszem beépíteni a meditációimba (szóval akkor mégiscsak kissé féltudományos). A pszichológus házi feladatokat is ad. A könyvben ugyanis vannak elég mélyre magamba nézésre késztető kérdések (amikkel kapcsolatban oda van írva, hogy ha nem gondolkozol el rendesen rajtuk, akkor ez az egész terápia és könyv semmit sem tud neked nyújtani), amiken rengeteget gondolkoztam, és azt hiszem, sok hibás viselkedésmintámra rájöttem, amiken igyekszem tudatosan változtatni. A pszichológussal ezeket is átbeszéljük, és főként ezekkel kapcsolatban ad feladatokat. Én tényleg úgy érzem, hogy ezzel egy egészségesebb útra léptem, és mióta foglalkozom ezzel, a közérzetem is sokkal jobb. Pl. a parás 7. kezelésnél két napig rosszul voltam, utána egy hétig minden nap háromszor volt hányingerem, majd egy hétig lázam, most pedig lekopogom, eddig frankón vagyok, a kezelést teljesen jól bírtam, azóta se vagyok rosszul, sokkal kiegyensúlyozottabbnak érzem magam.

Az étkezéssel kapcsolatban is szeretnék reformokat bevezetni, bár ezzel óvatos vagyok 13 év májbetegség után, nem fogok bármit ráereszteni az amúgy is gyatrán méregtelenítő májamra. Egyelőre bevezettem pár táplálékkiegészítőt, amiktől az immunrendszerem erősödését várom, emellett pár kaját szerintem cserélek/elhagyok majd. Most viszont még legfőképpen olvasok és tájékozódom, kaptam egy könyvet (David Servan-Schreiber: A rák ellen), lesz a debreceni Onkológián is előadás a daganatos betegek táplálkozásáról, és egy dietetikushoz is beajánlott egy kedves ismerős. Szerintem ez a téma egy pár héten belül körvonalazódik teljesen. Sporton is gondolkozom, bár őszintén szólva mutasson már még valaki egy anyukát, aki napi 1,5 órát meditálgat, majd emellett még sportolni is van ideje eljárni? Még ha időm lenne is, energiám akkor sincs... miután este lefekszik a kölyök, kb. zuhany, vacsora, majd bedőlök az ágyba, hiába, a kemó az kemó, leszívja az embert. De tényleg bizakodó vagyok, hogy minden ki fog alakulni szépen.

Na, mégis f*stam a szót, cakát mindenkinek!

2 megjegyzés:

  1. Szia Timi,

    Minden nap gondolok rád, eszméletlen erőket küldve... Milyen lett a CT eredmény?

    VálaszTörlés
  2. Szia Eszter,

    jééé, de rég hallottam Felőled, remélem, jól vagytok! :)
    Épp most írtam egy poszt a fejleményekről. Nagyon köszi a sok ránk gondolást!!!!!! :)

    Puszi!

    VálaszTörlés