2015. október 10., szombat

Lehet, hogy előreszaladtam a "csak 5,8 centis" optimizmussal, az MR ugyanis 67 mm-esnek látja a legnagyobb áttétet. 

Nem számít. Egyszer azt olvastam valahol, hogy a rák nagyon kétesélyes dolog, és bizony nem mindenkinek sikerül,még annak se feltétlenül, aki jól áll a dolgokhoz. Ami viszont biztos, hogy aki nem áll jól hozzá, annak biztosan nem sikerül. Én hiszem, tudom, hogy meg fogok gyógyulni.

2 megjegyzés:

  1. Drága Timi!
    Hinni, bízni, remélni! Energiát meríteni a szeretteidből, a családodból, a saját bölcsességedből, és folytatni, amit most elkezdtél!
    Lelkileg hogy vagy? És fizikailag?

    VálaszTörlés
  2. Lelkileg hála Istennek most nagyon jól vagyok, tényleg igyekszem sokat meditálni a daganatos sejtek pusztulásáról, meg relaxálni. Meg a neheztelések elengedéséről is tanultunk egy tök érdekes technikát.

    Fizikailag most megint renyhén, csütörtök óta megint lázas vagyok, de ez is mellékhatás, állítólag a sejtpusztulás mellékterméke, nincs mit tenni ellene, ki kell böjtölni, hogy elmúljon. A sok izzadás miatt meg még egy torokfájást is sikerült begyűjtenem, ehh, nem tudok én a fenekemen ülni. :D

    VálaszTörlés