2015. március 19., csütörtök

Ma reggel a professzor, aki mûtött, azt mondta, hogy elküld ultrahangra, és ha ott mindent rendben találnak, akkor lehet, hogy már a hétvégén hazaengednek! Sajnos aztán ma már nem találkoztam vele, de az uh jó lett. Az esti viziten pedig azt kérdezte az ügyeletes orvos, hogy ígéretnek ne vegyem még, de vajon ha holnap engednének ki, akkor a család értem tudna-e jönni? Huhuhúúúú!! Naná!!!! Holnap reggel beszélnek a proffal, és minden kiderül! Már alig várom, hogy magamhoz öleljem a kisfiamat!! :')

Ma egyébiránt medikus gyakorlaton vettem részt, aminek egész órán én voltam a témája. A kezdetektôl fogva levezettük az esetemet, hogy mik a tünetek, Colitis vs. Crohn, PSC, a mûtétem, mit hogy, hova varrtak, altatás, stb. Szerintem tök érdekes volt, még kérdeztem is, néha meg én is tippeltem, ha kérdezett valamit a gyakorlatvezetô orvos, rendesen élveztem. A végén az egyik medikus úgy búcsúzott el, hogy "maga egy nagyon edukált beteg!" :D Ma azt is megtudtam, hogy a mostani beavatkozás neve a Whipple-mûtét, és elismételték, hogy irtó bonyolult, mert csomó dolgot kivágnak, és nem egyértelmû az se, hogy aztán hogy drótoznak össze mindent odabenn, így aztán csak a legtapasztaltabb sebészek végezhetik. A doki lerajzolta, hogy mit hova kötöttek nálam konkrétan, úgyhogy jól el is kértem tôle a papírt, mondván, hadd legyen már before és after verzióm is (before-t még a sebész rajzolt, mikor legelôszôr jöttünk konzultációra).

2 megjegyzés:

  1. Hát, Timi, Te aztán tényleg nem kispályázol: ha már kórságos nyavalya, akkor minél különlegesebb legyen! :)
    De most már tessék parkolópályára menni.... :) Vagy pályát változtatni (egészségügyi helyett családi karrier :))!

    VálaszTörlés
  2. Pedig úgy terveztem, pár év múlva már én operálom őket.

    VálaszTörlés