Minnesota I.

Üdvözlet a medvék, rénszarvasok, ürgék és az 10000(+) tó államából! A mintegy 150 éves állam, az "Észak csillaga" 2,5 magyarországnyi területen fekszik az USA északi részén, kb. épp a kontinens közepén. Így az amerikai élet egy újabb stílusát sikerült megismernem, hála lelkes és segítőkész vendéglátóimnak, akik egész héten hoztak-vittek. A természetből rövid utam alatt sajnos nem sokat sikerült látnom, és a híresen hideg minnesotai időjárás is elkerült. Utóbbi szerencsére, ugyanis a minnesotai telek átlagosan 6 hónapig tartanak (októbertől márciusig, néha akár májusig), az átlaghőmérséklet mínusz 10 - mínusz 20 celsius fok, de előfordult olyan is, hogy mínusz 45-51 fok volt. A hidegen csak ront a szél. Ennek az időjárásnak az az oka, hogy északon nincs hegyvonulat, amely útját állná a sarki szeleknek, amelyek végigsöpörnek a kontinensen. (De délről sem, így nyáron pedig kifejezetten meleg és párás a levegő.) Mázlista vagyok, mert a leghidegebb idő ottlétem alatt a mínusz 7 fok volt, és még a hó sem esett. Meg is jegyezték a helyiek, hogy méghogy nincs globális felmelegedés, amikor ilyenkor már akkora hó szokott lenni, hogy a kotrók nem bírják eltakarítani, és döngetnek a durva mínuszok. És persze röhögnek azon, hogy más államokban két centi hótól visítoznak az emberek, nem mennek munkába, és leáll a forgalom, mondván, hó van, mindenki meghal majd az utakon! Persze, mikor egy parton (Kaliforniában, Floridában, New Yorkban) lakó meghallja, hogy egy minnesotai hol lakik, azonnal rávágják, hogy "szegééény"! Holott ezek az emberek nemcsak hogy szeretnek itt lakni, de élhetőbbnek is tartják városaikat, mint a part mentén lévőket.
Amikor arról kérdeztem az itteni magyarokat, hogy mi az, ami nagyon minnesotai, akkor vagy az állatokat, az indián múltat és a természetet idézték, vagy megemlítették a "Minnesota nice" kifejezést, amely az itt élők rendkívüli kedvességére és segítőkészségére utal. És tényleg!
Utam a Twin Citiesbe (Ikervárosok) vezetett, vagyis St. Paulba és Minneapolisba, amelyek a Mississippi partján fekszenek, és az évek alatt egybeépültek (tehát nem úgy, mint bal oldal Buda, jobb oldal Pest, hanem egyik átér a másikba. St. Paul Minnesota fővárosa. Szállást a jelenleg Columbián oktató professzor adott, aki Sandy idején is segített nekem. A nagy házukban az egyik fiuk és a párja lakik, valamint egy bérlő, akivel osztoztunk az emeleten. A srácok nagyon kedvesek voltak, elhoztak a reptérről, és folyton emlegették, hogy bátran egyek mindenből, amit csak találok. Hétfő reggel pedig megmutatták, hogy hogyan jutok el busszal az egyetemre.