2012. október 1., hétfő

Orvos II.

Tök jól esett, hogy ennyien érdeklődtetek meg írtatok, hogy remélitek, ez az orvosos téma megoldódik! <3
Tegnap elmentem a református istentiszteletre, és megkérdeztem a lelkészt, hogy tudna-e javasolni háziorvost. Adott egy telefonszámot egy magyar orvoshoz, akinek a keresztneve Csaba. Jó kezdet. :)
Ma felhívtam, és Tánczos Karesz hangján szólt bele a telefonba (már ez is milyen jó :)), azonnal átváltott magyarra, röviden elmondtam neki, hogy miről van szó, ő meg mondta, hogy persze, be tudok-e menni holnap, kiírja a papírt, és a kórházban leveszik a vért. Hát végül szombat lesz belőle, mert holnap egy proffal találkozom NYC-ben, de szombaton bemegyek a doki rendelőjébe, és ő ott helyben leveszi a vért. Kérdezte, hogy milyen biztim van, ismerte, amit mondtam, meg mondtam neki, hogy van magyar is. Nem kukacoskodott. Bízom benne, hogy talán még azt is megoldjuk, hogy a Fulbrightos biztosítás fizesse (az kevesebb utánajárás lenne), de ha még fizetni is kell, már  a hozzáállása megnyugtatott.
Hú Gyerekek! Most nagy szikla gördült le a szívemről! :)

1 megjegyzés: