Ott állsz a konyhában a tűzhely felett. Arcodat megcsapja a fövő húsleves gőze, ahogy felemeled a fedőt, fejeden kendő, fakó piros otthonkád van. És mikor leveszed a kendőt, és végigsimítod a hajad, azt mondod "Jaj kislyányom, ne fotózz, hogy áll a hajam?" Átölellek. Kicsi vagy, a kor miatt összetöppedtél, vállad a hónaljam alá fogom. Megcsapkodod a fenekem, "Hízzál mán kislyányom!" Mély, barázdált ráncok vannak az arcodon, szépre mélyítette őket a sok év. Meleg az arcod. Nekem még meleg.