Öt hónappal ezelőtt azt hittük naivan, gyereket veszünk a házhoz, aztán kiderült, hogy egy kiskakast, aki kora hajnalban kukorékolással és hangos rikoltozással ébreszti az egész családot. Nem vicc, a szeme még ki se nyílt, de már szövegel a sötétben.

Az első Karácsonyunk nagyon meghittre sikerült szerintem, szép, bokros fát vettünk, volt rajta mindenféle kézzel készített dísz, megvolt a csillagszórózás és az éneklés is, a gyerek kerek szemekkel nézte a diszkófényű ledes égősorunkat. El is érzékenyültünk picit mindketten a pillanaton...

Aztán 25-ére virradó hajnalban Feri Papa (Csabi apukája) örökre elbúcsúzott tőlünk. Nyugodjék békében!