A hétvégén Pesten voltunk Gó versenyen, amiről inkább Cs tudna maratoni posztot írni - legalábbis az alapján, hogy mennyit áradozott róla hazafelé a kocsiban. A góval kb. 5-6 éve foglalkozik már nagy elhivatottsággal, komoly hobbi szintjén. Sajnos Debrecenben nincsen gó klub (van viszont a Carpe Diem teaházban egy goban - ami köré éppen klubot igyekszik szervezni, ha érdekel, kérjetek felvételt a Debreceni Gó Klub facebook oldalára!), így Cs minden alkalmat megragad, hogy eljusson a versenyekre, ahol végre érdemes ellenfelekkel játszhat. Ugyan a verseny szabályai értelmében nem lehetett ő a 102 fős verseny első helyezettje, viszont 6 meccsből 5-öt megnyert, úgyhogy a büszkeség mellé ajándékba kapott két vouchert, amely 1-1 góórára szól egy 5 profi danos román gómesterrel. Szerintem ennél nagyobb ajándékot nem is kaphatott volna!

Kihasználva a Pestre utazás alkalmát, Lacával együtt felmentünk a Galéria Körbe. Ez egy olyan művészeti szakkör, amelyhez hasonló színvonalú csoport jelenleg sajnos nincsen Debrecenben. A Kört a zebegényi táboros tanáraink szervezik, és itt kifejezettebben a rajzi készség fejlesztésére koncentrálódnak a dolgok. A beérkező tanulók maguk dönthetik el, hogy az előkészített geometriai testes csendélet, klasszikus használati tárgyas csendélet, portré vagy akt témájából mit választanak. Persze érdemes előtte konzultálni a tanárokkal, hogy az ember belője a szintjét, és ne az akttal kezdjen, ha még kockát se tud rendesen rajzolni. Nálam az most a konszept, hogy szeretném komolyan fejleszteni a rajztudásomat (itt komoly hiányosságaim vannak sajnos), és ehhez otthon rajzolok, illetve emellett festek. Havonta egyszer pedig elmegyek a Körbe, ahol meg tudom konzultálni a tanárokkal a munkáimat, illetve ott is tudok rajzolni. Noha ezzel lassabban fejlődök, mintha folyton el tudnék járni, de hát ez is valami...

A mostani alkalomra elvittem a vázlataimat és a festményemet, amit az előző posztban bemutattam.

A tanárok is megerősítették azt, ami már minket is piszkált a képpel kapcsolatban: amellett, hogy a torony, annak ablakai és az előtérben lévő nagy ablak kivágottnak hat, és ahogy apukám mondaná, a torony sisakja egyenesen "hülyegyerekes" és meseszerű, a kép félúton van a naturális és az absztrakt ábrázolás között. Sok ponton az előadásmód ugyanis természet utáninak hat, ugyanakkor a konszept absztrakt (nincs perspektíva pl.). Azt mondták, hogy kísérletezzek még ezzel a képpel, mert a vázlatok több irányt is kijelölnek, és ha megjárom az utakat, akkor talán én magam is megválaszolom a kérdést, hogy mi vonz jobban: a naturális vagy az absztrakt (az a baj, hogy mindkettő). Mindenesetre dicsérték a színbontást, a hátteret, és az előtérben lévő két kisebb házat. Sok jó ötletet kaptam, szóval azt hiszem, valóban tovább fogok dolgozni ezzel a képpel, amíg ki nem merítem a témát.

Zárásként a mai nap jó híre: bekerült az egyik táboros képem a Hajdú-Bihar Megyei Őszi Tárlatra! Amatőrök számára ez nagy dicsőség, mert ez a legnagyobb olyan regionális megmérettetés, ahova nem csak profik adhatnak be munkákat. Az őszin profik és amatőrök is adhatnak be, és a profik mellett bekerülni a több százból kiválasztott végső hatvanba tényleg nagy szó. Pénteken kiállításmegnyitóra megyünk! :)