2013. január 20., vasárnap

New Jersey... és a zenéje

New Jersey kétségkívül nem a szépségéről híres állam. Amint a vonat áthalad a Hudson folyó alatt New York City irányából, belépünk Jerseybe, ahol először a helyiek által csak Swampnak, a Mocsárnak nevezett részen futnak végig a sínek. A legenda szerint a maffia itt süllyesztette el a hullákat. A hangulatot csak fokozza, hogy innentől kezdve a régi gyárépületek, autóbontók és az egyforma munkásházak sorakoznak minden városban. Amikor 2011 májusában először utaztam ide kutatni egy hétre, eléggé kétségbeesetten pislogtam ki az ablakon, hogy "Úúristen, tényleg ide akarok én jönni?" Aztán összejött, és valahogy megszerettem ezt a Rút kiskacsát, de ha választanom kellene, ide biztosan nem költöznék.
Egyébiránt a statisztika szerint cca. 22,5 ezer km2-en 8,8 millió ember lakik itt, akik közül sokan nap mint nap bejárnak New York városba dolgozni (a tisztázás kedvéért: New York City New York államban fekszik, és nem városállam). Az élet nem olcsó annak ellenére, hogy a környék nem ad különösen sok természeti szépséget (noha állítólag vannak kellemes kirándulóhelyek, lehet vadászni is, és közel az óceán, ahova a helyi munkásosztály kijár (a New York-iak Long Islandre mennek, amivel nem azt akarom mondani, hogy ott csak gazdagok laknak). Az állam fővárosa Newark (ahol a reptér is van), ahol hallomásom szerint dúl-fúl a bűnözés, viszont relatíve jók a munkalehetőségek. Valaha New Brunswickban is azok voltak, most 9,7%-os a munkanélküliségi ráta az államban, mielőtt még valaki megirigyelné a nagy jóságot Amerikában - bár az is igaz, hogy nem 10,5%, mint Magyarországon.
New Brunswickot szerintem még mindig jórészt a Johnson&Johnson viszi a hátán (most találtam a neten egy 2010-es riportot, és kiszúrtam, hogy ők gyártják az egyik gyógyszert a sok közül, amit próbáltam, és nem hatott, viszont ez adja az éves bevételük 7%-át). A gyár már több, mint 100 éve áll, és a tulajdonosok a 19-20. század fordulóján kifejezetten a magyar munkásokat szerették felvenni, mert ők munkaszeretőek, tisztességesek és tiszták voltak. (Egyébiránt ez csak kis adalék, de volt idő, mikor a magyarok még a házuk előtti járdát is kézzel súrolták, és a magyar negyed híresen rendezett és szép környék volt. Mára már ez a negyed eltűnt.) A J&J tulajdonosa akkora lokálpatrióta, hogy meggyőzte a Hyatt vezetőit, hogy hozzanak egy szállodát New Brunswickba, és azt mondta, hogy még fizetni is hajlandó, ha kiderülne, hogy a hotel veszteséges. Az egyik magyar asszony, akivel beszélgettem, ott dolgozik műszakos takarítónként, és azt mondta, hogy a foglaltság a kétszáz valahány szobában 100%-os, amitől azért elkerekedett a szemem, gondoltam, ki az az őrült, aki ebbe a városba szeretne jönni?? Még két másik eltartó erő van: az 1766-ban a hollandok által alapított Rutgers Egyetem és a Robert Wood Johnson Kórház, amely hatalmas, és igen jónak számít a környéken.

A fenti poszt alapötlete az lett volna, hogy felvezetem New Jersey zenéjének bemutatását (nem sikerült :)), bár látni kell, hogy miből táplálkozik ez a zene, ami azért a helyszínhez képest igen változatos. Ezt a közösségi média krosszreferenciális megközelítésén keresztül a fácsén kívánom Nektek prezentálni az elkövetkező héten. (Tudok én irodalmárul is, he.) Stílszerű lett volna New Brunswick-kal kezdeni, de sajnos nem találtam senkit, aki innen indult volna. Kétségkívül a magyar népi - és cigányzenészek se innen lettek híresek... Jön tehát a freeholdi Bruce Springsteen, the Boss, Amerika lelkiismerete, az ősdemokrata. Kövessenek minket!

1 megjegyzés: