2015. november 6., péntek

Mostanában reggel 6-kor kelek (vagyis inkább a hasam ébreszt), eszegetek, majd jógázok és meditálok. Meditáció közben azt vizualizálom, hogy most kemó nélkül pusztítják a fehérvérsejtjeim a rákot. Nagyon sokan vannak, és nagyon erősek. Érdekes, ma azt éreztem, ez ezerszer hatékonyabb, mint ha kemóznának. Arra is gondolok, hogy a fehérvérsejtjeim kisepregetik, kitisztítják a lerakódott bilirubint az epeútjaimból és a véremből, majd elszállítjuk őket nagy kukáskocsikon. Elképzelem, hogy mire a sebésznek telefonálok, olyan értékeim vannak, amivel simán meg tudnak műteni.

A szeptember végi hullámvölgyem után kezdtem az életmódom átalakítását, azóta meditálok intenzíven, az étkezésemből teljesen kivettem a tejtermékeket, a húst igyekszem csökkenteni nem a nullára, hanem mondjuk főétkezéseknél heti 2-3-ra. Bár a legjobban úgy tűnik, a kenyérhez evett felvágotthoz ragaszkodik a lelkem. Rengeteg és változatos gyümölcsöt és zöldséget eszek, ezt megtoldottam egy természetes alapú tápszerrel (mert a gyógyszertáriaktól mindtől hányingerem van - állítólag sok ilyenben van valamelyik B-vitaminból, amit rengeteg ember nem bír), emellett szedek omega 3-at, zöldség-gyümölcs koncentrátumot, cinket (természetes fehérvérsejt szaporító) és vasat (vörösvérsejt szaporító), illetve céklalevet iszok, ami segíti a máj méregtelenítését. Most az a célkitűzésem, hogy hetente 4X jógázzak, erre a reggel nagyon jó. Bár sose voltam különösebben reggeli ember, de estére teljesen ki vagyok purcanva, reggel meg még a gyerkőc se nyekereg, szóval minden nyugodt. Utána tolok egy reggeli meditációt, és ilyenkor úgy érzem, nagyon frankón indult a napom.

Egyszer Apám, mikor még anno olyan rendkívül nehéz dolgokra készültem gimiben, mint az érettségi meg a nyelvvizsga, kiírta a szobámban lévő üzenőfalra, hogy "Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam." Valahogy ez jutott az eszembe, meg az, hogy "na kisanyám, mikor is kezdted az átalakítást? két hónapja? Élsportot emlegetsz, és nyígsz, hogy ennyi idő alatt még nem jött eredmény?? szerinted azok ott mennyit edzenek, mire fel tudnak mutatni valamit??" Megint csak Apámat emlegetem, mikor nyavalyogtam neki, hogy nem megy a festés, csupa szart csinálok (valami lelki tutujgatásra vágytam). Erre atyaian rám förmedt: "Mégis mit képzelsz te itt? Azt hiszed, csak úgy leülsz a vászon elé, és sorra gyártod a remekműveket? Hát nem! Vérrel-verítékkel! Összehozol 10-20-30-100 szart, aztán majd utána lesz egy igazán jó!" Nos igen, a türelem az a jelenség, amivel folyton birkózok (bár a gyerek rengeteget segített abban, hogy e téren fejlődjek). Tudom, hogy jönni fognak azok az eredmények, de magabiztosan nyugodtnak és türelmesnek kell lennem, és folytatni a munkát. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése