Az orvos barátok a legveszedelmesebbek, ôk aztán nem kertelnek holmi talmi reménykeltés céljából. "Sajnos a legrosszabb forgatókönyv jött be, de azért szurkolunk..." Mondjuk mondtam is Öcsémnek, hogy tulajdonképpen szerencsés vagyok, mert az orvosokon kívül eddig senki nem akart még temetni, mire nevetve azt mondta, hogy azokkal meg ne foglalkozzak, úgyse értenek hozzá.

Viszont a mai érdekesség a tudomány és technika világából, hogy ma elvégeztek rajtam egy különleges vizsgálatot az intenzíven. Egy kis érintôképernyôs kütyün kiszámították testsúly és magasság alapján, hogy mennyi sötétzöld kontrasztanyagot kell befecskendezni a vénámba, meg kaptam az ujjamra egy kis szilikon gyûszût. A kontrasztanyag kiválik a májban, és a gép kimutatja, hogy hány egészséges májsejtem van. És az eredmény... Tádááám... Hát az nincs, mert a gép R2D2 módjára toporgott egy darabig egy helyben, aztán füstölve kiégett. Na jó, csak viccelek, valamiért nem érzékelte, hogy beadták a kontrasztanyagot, állítólag néha van ilyen, délben vissza kell mennem ismétlésre, ha már a reggeli adag kiürült.