Így este negyed 9 felé gondoltam, lehúzom már a redőnyt a konyhában (ami a hátsó kertre néz), erre látom, hogy a sötétben egy fejlámpás alak matat valamit a terasz szélén... Gondolkozás nélkül nyitottam az ajtót, és jó nagyot köszöntem rá. Mint kiderült, a kertész volt, mellette meg a főbérlőnk, akik a kertrendezés utózöngéjeként azért állították be automatára a kerti öntözőrendszert épp most, mert a kertész időbeosztása totál kaotikus, és hogy a főbérlőnknek ne kelljen minden nap jönnie (bár én nem értem, hogy miért nem nekünk mondta, hogy indítsuk be, de mindegy), hanem akkor holnaptól már megy a cucc magától. Nem akartak zavarni, ezért nem csengettek be hozzánk (a kertrendezés már két hete így megy amúgy - van kulcsuk a kerthez). Felajánlottam nekik, hogy felkapcsolom nekik a kinti villanyt, ha megelégszenek a kisebb kihívással is, így a süvítő szar szél mellett, meg főztem nekik teát. Most meg épp kint dolgoznak. Csak írok már Csabinak, hogy "hello képzeld...", mert ő meg ráadásul épp gó klubon van.