2013. május 14., kedd

A mai napot röviden úgy foglalhatnám össze, hogy "ez mi volt, bazdmeg?"

Reggel 6:40-kor kelés, bezúzok a Klinikára. Szokásos vizit két hét után. Terv: beszaladok, vért vesznek, kb. 10-re végzek, be a munkahelyre. Móricka. 11:30-kor behívnak. Májfunkciók totál elcsesződve az elmúlt két hét óta. Most már a másik 50-es értékhatárú is a 800-at veri. Valszeg mert elhagytam azt a gyógyszert, hogy beszállhassak a tesztbe (még nem indult el, két hónapig még ürül a gyógyszer). Megoldás: pár napig lórúgásszerűen adott szteroid, intravénásan. Akkor már maradjak is, beadják az elsőt. Meg még a reggeli vérvétel mellé még egy. 4-szer szúrtak, ebből kettő pontosan ugyanarra a pontra. Egy szúrás bocsi, nem sikerült. Egy branül. Én hülye meggyőztem a nővért, hogy ha holnap is adnak infúziót, ugyan nem rakna-e be branült, jó az holnapig. Háttö oké. Berakta. Az infúzió végére meggondolta magát. Kivettük. Holnap ugyanez a játék. Csütörtökön újabb vérvétel, hogy lássuk, mit csinált a gyógyszer. Elgondolkozok, hogy meddig megy majd az életemben, hogy úgy alkalmaz egy munkahely, hogy folyton dokihoz járok. A héten pl. bejelentettem, hogy 3 napon fél napot nem leszek. Közben úgy érzem, az "egészségem" kérdése nincs megoldva. Tüzet oltunk. Várjuk a gyógyszertesztet. "Nem tudná valaki más kikísérletezni helyetted ezt a gyógyszert??" "Nem, mert ha jó, és nem szállok be, mire piacra kerül és hozzájutok, éveket vesztegetek el az életemből. Asszem ezt ezzel meg is beszéltük. "Kezdem magam feketeöves kísérleti nyúlnak érezni.
Fél 2-re beérek a munkahelyre. Balansz elbaszva. Tímea 20:15-kor áll fel a munkahelyen az asztaltól.

De hogy jót is mondjak, szombaton indulok megint Amerikába. Ezúttal céges út lesz, és először Dallasba megyek egy ASTD konferenciára, hogy learning and development témában kupáljam magam. Valószínűleg az ASTD szervezi a legszínvonalasabb konfot, amin valaha is megfordultam eddig. Nagyjából 6-8 párhuzamos szekció, a szakma legjobb szakemberei, többezer látogató a világ minden tájáról. Már látom, hogy lubickloni fogok. Ez egy amerikai szervezet, és nem mellesleg minden évben másik államban rendezik meg a konferenciákat. Így jutottam el 2008-ban San Diegoba, Kaliforniába, és 2011-ben Orlandoba, Floridába. Félreértés ne essék, nem panaszkodom. :) Dallas után átmegyek ottóval Austinba, ahol másfél hét alatt fűnek-fának igyekszem eladni az általam kitalált projekt tervét. Eddig jók a visszajelzések, de most lenne a nagy coming out, aztán izgulok. Május 30-án prezentálok a globál IT menedzser meetingen, szurkoljatok majd nagyon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése