Kihagyhatatlan elmesélnem Laci bácsinak a történetét, aki szombaton végigvezetett a városon. Elautóztunk ugyanis a néhai Ten O'Clock Scholar nevű kocsma előtt, ami a város egyik legjobb egyetemi kocsmájának számított a '60-as években. Laci bácsi megkérdezte, ismerem-e Bob Dylan nevét. Mondom, hápppperszeeeee!! "No hát, mikor mi fiatal egyetemisták voltunk, lejártunk ebbe a kocsmába, ami akkor nagyon menő hely volt. És hát volt itt ez a fiatal zenész srác, elkornyikált (sic!) ott a sarokban, nem is volt túl jó, nem nagyon figyeltünk rá. Hát ő volt Bob Dylan. Aztán mekkora sztár lett belőle!"
A szomszéd nőjének semmi köze a fenti kettőhöz, és gonosz kis vevőcsalogatóként szőttem így a címet. De a lényeg az, hogy ha megnézitek a Szomszéd nője mindig zöldebb c. filmet, arra mondja azt a minnesotai, hogy na az! Az megmutatja a minnesotai életérzést!
A szomszéd nőjének semmi köze a fenti kettőhöz, és gonosz kis vevőcsalogatóként szőttem így a címet. De a lényeg az, hogy ha megnézitek a Szomszéd nője mindig zöldebb c. filmet, arra mondja azt a minnesotai, hogy na az! Az megmutatja a minnesotai életérzést!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése